idézet

Álmodból ébredtél
áruló sohasem lettél
nem futhatsz el
ha nem menekülsz
a múltad elôl.

Harcoltál, véreztél
kínodban ráéreztél
az élet fájhat kegyetlenül
de nem az, ami megöl.
  • Facebook
  • Twitter
  • Add to favorites
  • Email
hirdetés

további idézetei

Nem látom, csak álom, ahogy útra kelsz felém,
Hangod szirénének buja vágyam tengerén.
Talán te is álmodsz rólam, felhô párnád bársonyán,
Jöjj el, Angyal, suttogja a szám,
Ne várjak tovább!

Álmodból ébredtél
áruló sohasem lettél
nem futhatsz el
ha nem menekülsz
a múltad elôl.

Harcoltál, véreztél
kínodban ráéreztél
az élet fájhat kegyetlenül
de nem az, ami megöl.

A lelkem még dermedt, túl régen tart a tél,
Veled meglelhetném mindazt, amit elvesztettem rég.
Melegítsd fel a szívem, kérlek fogadd el zálogát,
Jöjj el vadvirág, szirmaid szórjad rám,
Kopár a világ.

Ha jönnél és rám lelsz, amikor nem rejt már az ég
Szólsz hozzám, égi hangon, érzem, ajkad íze méz
Szemedben magam látom, fény játszik a hajadon
A múlt már csak oszló éj, veled kel a napom
Te vagy a hajnalom

Hasonló idézetek

Könnycsepp fut az arcomon, mikor az ágyam mellé térdelek,
Uram, miért nem értelek? Mondd meg, miért nem mondod azt, hogy ég veled?
Öszintén remélem, tévedek, de rám tekintetedet nem veted,
Csak a fájdalmat kapom reggel, beforratlan sebekkel, ébredek.

Megdöbbentô, hogy a függôségnek mennyi különbözô formája létezik.
Túl egyszerû lenne, ha csak drogokról, a piáról és a cigarettáról lenne szó.
Azt hiszem, a leszokás legnehezebb része az elhatározás, hogy le akarunk szokni.
Úgy értem, okkal legyünk függôk, vagy nem?
Gyakran, túl gyakran, dolgok, amik kezdetben normális életünk egy részét jelentették, egy pontban átlépik a határt, és rögeszmévé válnak, kényszerré.. irányíthatatlanná..
Ezt a mámort keressük, ezt a mámort, ami minden mást elhomályosít.
?
A függôséggel az a helyzet, hogy sohasem végzôdik jól. Mert végül bármi is hozott minket mámoros állapotba, idôvel a jó érzés elmúlik, és felváltja a fájdalom. Azt mondják, hogy addig nem szokhatsz le, amíg padlóra nem kerülsz. De honnan tudhatod, hogy mikor kerülsz oda?
Mert nem számít, hogy ez a dolog mennyire fájdalmas. Néha, lemondani róla sokkal fájdalmasabb. (Grace Klinika)

Az élet önmagában rövid, de a szenvedések meghosszabbítják.

"Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Azt hittem, elég lesz mosolyognom meg
bólogatnom, úgy csinálnom, mintha minden rendben lenne. Volt egy tervem. Meg
akartam változni, új életet kezdeni, a múlt nélkül, a fájdalom nélkül,
valaki igazival. De ez nem olyan könnyû. A rossz dolgok veled maradnak.
Követnek. Nem tudsz megszökni elôlük, bármennyire is szeretnél. Csak azt
teheted, hogy felkészülsz a jóra, hogy amikor az megtalál, megragadod, mert
szükséged van rá."

A múlt miatti fájdalom furcsa dolog, az ember nem tehet ellene semmit. Olyan, mint a saját magától kinyíló ablak. A szobában hideg lesz és az ember elkezd remegni. Az ablak azonban minden fuvallatra kissé jobban kinyílik és az ember egyszerre kíváncsi lesz, hogy mi van mögötte.